ERANDO®  VISSZA A K+F PÁLYÁZAT OLDALRA

SAJTÓKÖZLEMÉNYEK

SAJTÓKÖZLEMÉNY GINOP TÁMOGATÁS ELNYERÉSÉRŐL

Uniós támogatást nyert az ERANDO Kft. egy új, Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai szoftver rendszer kifejlesztésére.

Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechikai rendszer kifejlesztése, mely képes újfajta fuzzy logikán alapuló cselekvési tervet készíteni és megjeleníteni high-end AR technológia alkalmazásával című projektjavaslatával az ERANDO Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. és konzorciumi partnere a Comtrans Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összesen 413,58 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatásban részesül.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló fejlesztés fő célja olyan hiánypótló megoldások kidolgozása, amelyek egy egységes keretrendszerbe integrálják a jelenleg szigetszerűen alkalmazott biztonságtechnikai szoftverek által lefedett funkciókat. A keretrendszer funkciói kiegészülnek az AR és VR technológián alapuló virtuális tér szimuláció és megjelenítés megoldásokkal az eltérő biztonságtechnikai szinteken történő alkalmazásával, továbbá segítik az egyes riasztási eseményekhez kapcsolódó végrehajtási tervek extrém körülmények között történő megjelenítését és kezelését. Az iparágban eddig nem létező, automata integrálási módszertan kidolgozott metodikája, hozzájárul egy komplex rendszer kialakításához, amely így kisebb erőforrás és költség mellett fedi le az alkalmazási területek igényeit. Az egyedileg kialakított SIOT (Secure Intranet Of Things) kommunikációs platform kidolgozása és a keretrendszer kommunikációs megoldásaként történő integrálásának metodikájának kidolgozása segítik a biztonságtechnikai területén történő alkalmazás kialakítását és elterjedését.

A létrejövő rendszer lehetséges felhasználói a hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelemi területen működő entitások és azok ügyfelei lehetnek.

A támogatott projektnek köszönhetően a konzorciumi partnerek 10 darab új munkahelyet teremtenek. A projekt Pakson és Miskolcon valósul meg, két éves időtartam alatt, 2019. április 30. napjáig.


További információ kérhető:

Kandolka László
Elérhetőség (e-mail: kandolka.laszlo@erando.hu)

SAJTÓKÖZLEMÉNY MEGVALÓSULÁSRÓL

Megvalósult az ERANDO Kft. új, Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai
szoftverrendszer kifejlesztése tárgyú projektje.

„Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai rendszer kifejlesztése, mely képes újfajta fuzzy logikán alapuló cselekvési tervet készíteni és megjeleníteni high-end AR technológia alkalmazásával” című pályázatával az ERANDO Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. és konzorciumi partnere, a COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Széchenyi 2020 program keretében összesen 413,58 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult fejlesztés olyan hiánypótló megoldások kidolgozását tette lehetővé, amelyek egy egységes keretrendszerbe integrálják a jelenleg szigetszerűen alkalmazott biztonságtechnikai szoftverek által lefedett funkciókat. A keretrendszer funkciói kiegészültek az AR technológián alapuló virtuális tér szimuláció és megjelenítés megoldásokkal az eltérő biztonságtechnikai szinteken történő alkalmazásával.

Az iparágban eddig nem létező, fuzzy logikán alapuló mesterséges intelligencia hozzájárul egy hatékonyabb biztonságtechnikai előrejelzési módszer alkalmazásához. Az egyedileg kialakított SIOT (Secure Intranet Of Things) kommunikációs platform kidolgozása és a rendszer kommunikációs megoldásaként történő integrálásának metodikájának kidolgozása elősegítették a biztonságtechnikai területén történő alkalmazás kialakítását és elterjedését.

A létrejött rendszer lehetséges felhasználói a hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelemi területen működő entitások és azok ügyfelei lehetnek.

A projekt Pakson és Miskolcon valósult meg, két éves időtartam alatt, 2019. április 30. napjáig.

A projektről bővebb információt a www.erando.hu oldalon olvashatnak.


További információ kérhető:

Kandolka László
Elérhetőség (e-mail: kandolka.laszlo@erando.hu)

PROJEKT ZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÓ

A projekt kezdeti időszakában a komplex integrált keretrendszer megalapozásának kutatási feladatai folytak.

Az alvállalkozók bevonásával zajló kutatások több területet érintettek:

  • Az egyedi fuzzy logikán alapuló kutatások eredményeképpen lehetővé vált a fuzzy előrejelzés logikai modelljének a kialakítása.

  • Az automatikus integrációs kutatások megteremtették a módszertani alapjait a komplex rendszerben használható eszközök gyors és hatékony integrálásának.

  • Az egyedi MI (gépi tanulás) logikán alapuló döntési modell kialakítása a fuzzy kutatás eredményeivel összhangban, arra számos ponton építve került kialakításra.

  • Az AR területhez kapcsolódó kutatások az elvi alapot jelentik a virtuális tér szimuláció és tér megjelenítés technológiájának használatára az integrált rendszerbe.

A kutatások lezártát követően a módszertani eredményekre építve megkezdődött az integrált rendszer kialakítása.

  • A rendszer tervezése során többek között elkészült a rendszert technikai oldalról leíró rendszerterv, illetve a kialakítandó rendszer megjelenését meghatározó design terv.

  • A tervezési feladatokat követően indult meg a prototípus komponensek elkészítése. A megoldásnak ebben a szakaszában történt meg az új, innovatív megoldásokat tartalmazó komponensek kialakítása.

  • A prototípus komponensek integrációja során a megvalósítás hatékonyságát növelte, hogy a munka során építhettünk egy meglévő keretrendszerre, így sokkal több figyelem juthatott a rendszer speciális elemeinek integrálására. Az elkészült prototípust alapos és részletes teszteknek vetettük alá.

  • A több körben elvégett javítások eredményeképpen előállt prototípust terepi tesztelés során is ellenőriztük. Itt a tervezett környezethez hasonló körülmények között vizsgáltuk a rendszer működését.

  • A terepi teszt eredményei alapján megtörténtek a prototípuson azok a változtatások (pl. teljesítmény optimalizálás), amelyek szükségességére a terepi teszt mutatott rá.

Az elvi alapok megteremtése, majd ezen eredményeknek a gyakorlatba való átültetése egy olyan rendszer kialakítását tette lehetővé, amelyik a komplexitását és az integráltságát tekintve egyedülálló. Az AR megoldások használata, a mesterséges intelligencia logikáján alapuló előrejelzési mechanizmusok alkalmazása, a SIOT megoldással ötvözve egy komplex biztonságtechnikai megoldás kialakítását eredményezte. A megoldás nyitott, mind az alkalmazott eszközök, mind a visszajelzési mechanizmusok tekintetében, így a biztonságtechnikai eszközöknél is jelentkező technológiai fejlődéssel a komplex, integrált megoldás várhatóan a szokásosnál hosszabb ideig képes lépést tartani.

AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNY KIVONATA

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 388. §-a hatályon kívül helyezte a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdését, mely szerint saját kutatásfejlesztési célra elszámolható az adóként befizetett innovációs járulék.

A 2012. január 1. napjától hatályos jogszabály:

2003. évi XC. törvény

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról1

Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását, a következő törvényt alkotja:

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

1. § (1) 2 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatásfejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

(2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

2. § Az Alap tárgyévi forrásai:

a) a 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék);

b) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás;

c) az Alap – tárgyévet megelőző – pénzmaradványa;

d) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek;

e) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;

f) visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, valamint az

Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés;

g) egyéb bevételek.

3. § 3 (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

(2) 4 5 6 7 8 Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

(3) 9 10 Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

(4) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

4. § 11 (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény

39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap.

(2) 12 A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves összege) az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka.

(3) 13

5. § (1) 14 A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.

(2) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget – amelynek mértéke e szakasz (4) bekezdése alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede – kell fizetnie a harmadik hónapot követő hó 20. napjáig.

(3) A járulékfizetésre kötelezettnek – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.

(4) A járulékelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(6) Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.

(7) 15 16 A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.

(8) 17 A befizetett előleg és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(9) A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.

6. § 18 19 A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.